December 5 - Önkéntesség - nekem

Az önkéntesség nemzetközi napja van ma. Ezek a napok mindig jók arra, hogy felhívják a figyelmünket egy-egy ügyre.

Önkénteskedni jó. Ezt több, mint öt év önkéntes munkája után is tiszta szívvel mondom. Önkénteskedni kell. Ezt meg pont az öt év önkénteskedése után állítom. Naponta látom, hogy mennyire szükség van a civil összefogásra. Ez nem politikai nézet, vallási hovatartozás kérdése. Szimplán emberi, érzelmi alapon működő tevékenység.

Önkénteskedni muszáj. Anélkül, hogy ne lennének önzetlen emberek, akik segítenek másokon, ez a világ nem működne. Sehogy. Egyáltalán nem. Hiába a szuper politikai programok, bármilyen kormány van hatalmon a világ bármely részén, a civilek segítő hozzáállása nélkül esélytelen a fennmaradás.

Az önkéntesség nemzetközi napja van ma.

Ma nekem ez a nap arról is szól, hogy hogy ne égjek ki az önkéntes munkámban, hogy tudjak megújulni, hisz önkéntes segítőként csak úgy tud bárki jót tenni, hasznos munkát végezni, hogy ha van miből adnia. Üres, érzelmek és elhivatottság nélküli, önző, öntelt emberek nem képesek másokat előtérbe helyezni, és akár milyen módon segíteni.  

Az önkéntesség, az adakozás nem csak arról szól, hogy évente egyszer odatedd magad. Arról is szól, hogy folyamatosan állj rendelkezésre, és arról is, hogy el kell fogadni a kudarcokat.

Nem lehet mindenkin segíteni, nem lehet az egész világot megváltani, és legfőképp el kell tudni fogadni azt, hogy vannak olyan emberek, akik nem akarják, hogy segíts nekik.

Ez a legnehezebb ebben a munkában. A saját lelkesedésem, tenni akarásom nem terhelhetem másra. Figyelni kell a jelzésekre, arra, hogy aki velem szemben áll akar –e segítséget, vagy csak képtelen megfogalmazni, kérni.

Önkénteskedni egy fantasztikus önismereti út is. Felismerni a saját határainkat, azt, hogy mi mit kapunk az önkéntes munkánk során, és mennyit vesz ki belőlünk. Folyamatos libikóka, és muszáj figyelni, hogy ez a hinta sose boruljon fel.

Én már több mint öt éve részese vagyok a civil életnek, önkéntes segítőként remélem sokaknak tudtam segíteni. Próbálom mindig megtalálni az utam ebben a folyamatban, néha kicsit eltévedek, kicsit kedvszegett leszek, de nem adom fel, mert nagyon- nagyon fontosnak tartom.

Higgyétek el, ha csak egyszer odaálltok egy ügy mellé, ha csak egyszer részt vesztek egy segítő kampányban, akár a kóbor állatok befogadásáról akár a hajléktalanok megsegítéséről, vagy egyszerűen csak a szomszédban lakó idős embernek való bevásárlásról van szó, nem fogtok tudni szabadulni.

Vigyázat!!! Az önkénteskedés függőséget okoz!!

Egyszóval, hajrá!!

All love is Equal !!!

Nem vagyok leszbikus, sem transz nemű. Még mindig a férfiakat favorizálom, és bár sok szar ért az elmúlt években, mégsem fog ez változni. Szimplán ilyen vagyok, így születtem, én nőként a férfiakhoz vonzódom - mondjuk egyre kevesebb hím egyed van, akihez érdemes vonzódni :)

Vannak azonban barátaim, akik nem  heteroként élik az életüket. Lányok, fiuk, akik ismeretsége nélkül kevesebb lennék. A  lányom is ismeri őket, és láss csodát, nem akar leszbikus lenni, sőt a fiam is ismeri egy néhányukat, és basszus ő sem állt át a másik oldalra.

De ma sok minden eszembe jutott ezzel kapcsolatban, hisz ma lesz a PRIDE felvonulás.
Ilyenkor ömlik a sok nopride, le a pride-dal, pfuj, betegek, meg hasonló üzenetek.
Nem  értem , de komolyan nem értem az embereket. Mi a fenéért kell állandóan gyűlölködni, és kirekeszteni? Ki a fenét érdekel, hogy a pride keretein belül  félmeztelen pasik, vagy akárhogy is definiálják önmagukat, felvonulnak az utcán? Engem nem érdekel,  épp ezért nem is megyek oda. Biztos most sokan felhördülnek, hogy : mi van azzal aki ott él, ahol a felvonulás tart?
Ok. Megadom. Nálunk Kőbányán is sokszor van vircsaft, mikor a lakótelepen az enyhén ittas pasi épp üvöltve fenyegeti a feleségét, hogy kivágja az ablakon. Olyankor kénytelen vagyok becsukni az ablakom és elmagyarázni a gyerekemnek, hogy ilyen is van..basszus.
Ok. Értem, Ez azért nem ugyan az. Tényleg nem. Mert az ami a mi környékünkön történik heti rendszerességgel, az nem csak egy nap pár óráját teszi "tönkre" az ott lakóknak.
Ok. Értem. Tényleg nem ugyan az. És aki szívből utálja a buzikat - ugye, így hívja őket mindenki???? szóval azoknak tényleg vérlázító és undort keltő pár óráról van szó.
Nyilván ezek az emberek keresztény vagy bármilyen hitük mögé bújva, hirdetve az igét az erkölcsről, miután elment a gyomorforgató buzimenet, kimennek az aluljárókba, hogy az ott élő hajléktalanoknak meleg ételt vagy tiszta ruhát vigyenek, hisz a hit erős támasz.
Nyilván ezek az emberek egyébként hatalmas elfogadásban élnek minden hasonszőrű embertársukkal, és nem kövezik meg azokat a hetero szülőket, akik úgy kúrják szét a családjuk, hogy szeretőt tartanak.
Nyilván ezek az emberek egyébként toleránsak és elfogadóak azokkal a kevésbé "értékes" embertársaikkal szemben is, akik mondjuk cigánynak születtek ebbe az országba, vagy isten bocsá' romaként még tanultak is...
Tudom, egész más ez a felvonulás. Mert ez gyomorforgató, igaz? Mert a gyomrod forog attól, hogy az emberek másmilyenek mint te vagy. Borzasztóan sajnállak, hogy így éled az életed. Ebben a tagadásban és el nem fogadásban. Szánlak téged, hogy gyűlölsz és gyűlöletet keltesz, ha meglátsz egy szivárványos zászlót. Szomorú lehet neked ebben a korban élni. Bárcsak sok száz évvel ezelőtt születtél volna, amikor csak a férfiak voltak értékesek, a nőket úgy kezelték mint az állatokat - na jó, ilyen helyek most is vannak a világban. Tényleg, lehet, hogy oda kéne menned, mert ott nem csak a nőket, hanem a buzikat is gyűlölik. Ott simán gyűlölködhetnél, hogy: pfuj, buzik.
De kérlek, ha itt élsz Magyarországon, ahol MÉG demokrácia - vagy valami annak látszó dolog van, ne gyűlölj, ne uszíts!  Nem jó, nagyon nem.

Nem kell szeretned a mássággal élőket.

Nem kell barátkoznod velük, de azt el kell fogadnod, hogy ők is UGYAN OLYAN emberek mint Te vagy én. 

Semmivel sem érnek kevesebbet csak azért mert nem heteroként élik az életüket. 

Ezt az egy napot meg adjuk meg nekik! Vonuljanak, mutassák meg magukat úgy, ahogy a hétköznapi életben sosem fogják, mert - tudom ez lesz az igazi meglepetés számodra - vannak köztük orvosok, tanárok, óvónénik, ügyvédek, sportolók … Arra a pár órára csukd be az ablakod, vagy ha nem kényszerből vagy ott a pride-on, akkor ne menj oda, és főleg ne vidd oda a gyereke. De kérlek, ne jöjj azzal, hogy a gyerekek lelkére a pride milyen hatással van. Kérlek, nézz magadba, te is tudod, hogy ez a legnagyobb ferdítés ami ebben a témában érvként elhangozhat. A gyereked lelkére jobban hatnak a hétköznap tapasztalt borzalmak, hogy emberek élnek az utcán, hogy belőtt fiatalok vonaglanak a villamos megállókban, hogy gyerekek éheznek a kistelepüléseken, miközben halomra dobáljuk ki az élelmiszereket. A gyereked életét nem a pride pár órás nyilvános felvonulása fogja tönkre tenni, hanem az az életmód, ahogy az emberek kizsigerelik a földet, és az, hogy átlépünk egymáson, ha bajban van a másik.
Nem kell, hogy egyet értsünk, csak kérlek fogadjuk el már végre egymást, hisz mindannyian ezen a földön élünk, erre nyúlfarknyi időre. Azt pedig - saját tapasztalatból mondom -  egyetlen nem  hetero sem  fog rád nyomulni, ha nem érzi a kíváncsiságot, az érdeklődést felőled.

PEACE AND LOVE. Szép Pride napot mindenkinek .