Kiabálni, üvölteni szeretnék.....
Van két NŐ, akik a szívemben lakoznak..Egyikük "cicis lány", másikuk nem.. Mégis mindketten a nap minden órájának minden percében küzdenek saját magukkal, mert képtelenek elhinni, hogy úgy szépek ahogy vannak..
Bár, csak egyikük volt rákos, mégis nagyon érdekes nekem látni, és hallani őket, hisz mindketten a mellükkel nincsenek a legjobban kibékülve.
És itt vagyok én, a féloldalas... és békében érzem magam. így.. és el bírom hinni, hogy így vagyok teljesen egész.
Szeretném hinni, hogy egyszer jóban lesznek magukkal, szorítok értük.
Tudom, hogy milyen érzés, mikor a nőiesség a porba hull.. sajnos tudom..
Átéltem.. nagyon kemény szavak és tettek jöttek szembe az utamon.. de hála az égieknek.. én máshogy vagyok kalibrálva.. és pont ellenkezőleg hatottak a "kedves" szavak..
Amikor könyörögtek , hogy ne műttessem meg magam, mert ugyan hogy fogok kinézni..
Amikor közölték velem, hogy örüljek, hogy a gyerekeim apja vissza akar jönni , mert ugyan ki fog rám nézni...
Amikor ez a koponyás-parókás csodakép készült, harsogó nevetés közepette épp az utolsó kemóra vártam.. Én nem nevettem.. elvonultam sírni.. Parókát sosem hordtam, mert az nem én vagyok. Így akár még vicces is lehetne ez a kép.. De nem az.. .Ez a kép........ porig alázott akkor.... .... most már csak az emlék miatt fáj.. de szembe bírok nézni vele.
Az elmúlt két év alatt olyan női sorsokat hallottam, hogy egy sorozatot tudnék írni, ha rászánnám magam.
A férjekről, akik a szülés után szapulták asszonyukat, hogy fogyjanak le..
A férjekről, akik a beteg feleségeiket magukra hagyták - oh, de sok ilyen van !! Ezt el sem hittem volna.. de tényleg..
A férjekről, akik kedves, vicces odamondogatásokkal feleségeik lelkében egyesével oltották ki az önbecsülés lángjait..
Mit várhat egy férfi egy olyan nőtől, akivel szeretkezés közben közli, hogy vastag a combja, miután három gyereket szült neki???
Mit várhat egy férfi egy olyan nőtől, akinek minden nap odavágja, hogy ha végre elmenne dolgozni, akkor biztos lefogyna..
Mit várhat egy férfi egy olyan nőtől, akivel a mell műtétje után egy héttel, a reggeli készítés közben, miközben a nő teste ici-pici szilánkokká van zúzva, nem beszélve a lelkéről.. szóval akkor érzi a férfiember a legmegfelelőbbnek az alkalmat, hogy közölje imádott feleségével, hogy milyen jó, hogy a TB finanszírozza a mell rekonstrukciós műtétet, így legalább lehet olyan melle mint egy híres énekes nőnek....
Mit várhat egy férfi egy olyan nőtől, akit házi cselédként tart számon, akivel szemben még az a tisztelet sincs meg, hogy miután az asszony órákig robotol a konyhában, az embere bepakoljon a mosogatógépbe..
Mit is várnak ezek a férfiak tőlünk, nőktől ????
Hogy legyünk háziasak, jó feleség, jó anya, igen, dolgozzunk is, nehogy már el kelljen tartani minket, de azért kapjuk már össze magunkat, és lehetőleg este járjuk el az ezeregy éjszaka összes csábtáncát.. és bassza meg.. nehogy már ne tudjunk elmenni a gyerek szülőiére.. hisz ŐK a teremtés koronái dolgoznak.. Mi meg csak vagyunk.. bele a nagy világba.. és fogalmunk sincs az élet dolgairól...
Én büszke vagyok arra, aki vagyok. Nincs okom bármiben magam szapulni vagy kétséggel lenni magam iránt. Miért tenném ??? Hisz teljes értékű ember vagyok, csak úgy, mint mindenki más. Ha tehetném, odamennék az én drága barátnőimhez, és naponta megráznám őket, hogy higgyék már el magukról, hogy rohadtul szeretni kell azt aki a tükörből visszanéz.. mert ha nem tudják szeretni magukat az emberek, ugyan hogy várhatják el, hogy más is szeresse őket?????? És itt nem az önimádatról van szó, nem is arról, hogy ha valakinek mások mondják, hogy szép vagy, jó vagy.. Az semmit nem ér egész addig, amíg ő maga nem képes elhinni ugyan ezeket....
Szeretném, ha tudnák ők magukról, hogy mennyire értékes emberek.. és végre kiállnának a fényre, és élveznék a napsütést :D
.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése