2016. február 14., vasárnap

Valentinka :)


Társadalmi felelősség vállalásom kapcsán ma sem maradhattam ki a sorból, abból, amibe beállni sosem kívánkozik.
Reggel Gyévivel megváltottuk a világot, ő Hollandiában, én itt a magaslesen :) Hála a szuperszonikus kölcsön laptopomnak, a világmegváltó gondolatrohamaink a billentyűink leütésével máris a világ másik felén íródtak a történelembe, hisz tudjuk, ami egyszer felkerül a nagy felhőbe, az már ott is marad......
Sokat gondolkodom, sok mindenen, folyamatosan. Évi azt mondta, hogy :

"Annyira nagyon szeretlek azért, hogy mersz ember lenni!"

Merek -e ?? 
Hát basszus, embernek lenni azért valljuk be, rohadtul nem egyszerű tevékenység. Mert míg kölök voltam addig iszonyat okosakat tudtam mondani a szüleimről, ítéltem és megítéltem őket és persze minden felnőttet. 
Hogy majd én,  majd én aztán megmutatom,hogy  kell ezt az élet dolgot csinálni, nem beleszunnyadni a mindennapos hullahopp karikás mittuduménmibe.....

Persze, akkorát mutattam, hogy még a saját szám is tátva maradt. Nem fogok szerelemről, meg annak hiányáról írni. Sem a kapcsolatokról, vagy azok hiányáról. 

Azért eme poszt, mert a fenti kép nagyon megtetszett, és olvasgattam ma . És volt egy mondat valahol, valakinél, hogy kevés megosztóbb ünnep van, mint ez a Valentin izé...

Ünnep??????? Jesszum pepi..... Amikor friss szerelemes voltam, tini, akkor még bohó és várakozó énem jegyezte a naptárba a havi ciklusom mellé ezt a februári napot is... Jó pár éve már rohadtul nem fontos, a ciklusnaptáram sem kell már, hála a hormonkezelésnek- már csak két év :) :) 

Azt gondolom, sőt biztos vagyok benne,hogy ez a nap egy kreált biznisz nap. Csakis arról szól, hogy a karácsonyi őrület után, még húsvét előtt mit lehet eladni a szép piros szíves design-nel. Persze, imádom én is, mint minden nőci ezeket a baromságokat. Kis szív,  pici , cuki izék, meg virág. De az alkalom mindig adott, ha szeretsz valakit. Ezt azért elfelejtjük. Én is, te is és mi mind. 
Én is , te is és mind belesüppedünk a hullahopp karikás mittudoménmibe.... Aztán rohadtul elcsodálkozunk, amikor pofára esünk, mert elhagynak, vagy mi hagyunk el másokat. 
És akkor eszünkbe jut amit a szüleinkről gondoltunk, és ülünk az Arany Oroszlán teaházban, hárman, lányok, és nézünk ki a fejünkből. Mi a jó fenét és hol és egyáltalán miért??????

Szeretem látni, hogy ha szeretnek egymást emberek. Érezni még inkább. Gyűlölöm azokat a látszat kapcsolatokat, ahol mindkét fél eljátssza, hogy szép és kerek a történet, aztán egyikük vagy másikuk a bűvős-csábos felbukkanó újnak már azt mondja : ááááá....nem jó a kapcsolatunk. Nekem is van nap mint nap ilyen tapasztalásom. Persze a helyén kell kezelni ezt is, mint minden mást. De legutóbb megkérdeztem azt, aki ezzel a katasztrofális dumával próbálkozott, hogy vajon ha kedves oldala bordáját megkérdezném, hát vajon ő ugyan ezt mondaná???

Szóval, ma én is megünnepeltem a Valentin napot. Lilivel lefutottunk 2.8 km-et - na jó, ha őszinte akarok lenni a futásomat inkább nevezném poroszkálásnak ... de jó volt nagyon. Aztán mi ketten, ahogy szoktunk lenni kettecskén elmentünk a sarki cukiba és benyomtunk fejenkét 3-3 gombóc fagyit és vettünk magunknak szív alakú nyalókát. Hát mi ez, hogy ha nem a legszebb Valentin nap :) :) 

No para, szívecskés izéket bárhol bármikor szerezhetsz, ha ez a nap kell ahhoz, hogy a kedvesedtől kapj, hát szerintem az elég gáz. De tudjátok, az én véleményem csak az enyém :) :)


 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése