Mikor hazajöttem, hullafáradt voltam. Lili elvonult verset tanulni én meg leszakadtam a tévé elé.. Nem fordul már olyan sűrűn elő velem, mint rég, hogy tévézzek.. Nyilván azért, mert sokkal kevesebb időt töltök a négy fal között.
Hát megint belefutottam egy nagyon - nagyon szeretett filmembe..
Al Pacino játszik benne, a címe Dr. Halál...igen.. tudom.. Szeretem az ilyen történeteket, amik megosztóak, amik erős társadalom kritikával élnek, amik elgondolkoztatnak.. Ezért szeretem az American Histroy X -et vagy a Harcosok klubját is.. Mind olyan film, amit akárhányszor végig bírok nézni, mert tele van aaakkkkkora hatalmas nagy tükrökkel az életünket tekintve..
Ez a mai az eutanáziáról szólt. Egy igaz történet egy amerikai orvosról, aki nyíltan vállalta, hogy segít átmenni a túloldalra......persze börtönbe csukták.. nanáhogy..
Most sokan fognak a fejükhöz kapni.. ezt a filmet már Lili is megnézte velem.. és ma is kijött a végére.. és hihetetlen beszélgetésünk volt megint..
Ott ült az épphogy 10 éves lányom, és azt kérdezte :
- Anya, miért van, hogy az állatokat, amikor már tudható, hogy meg fognak halni, akkor elaltatjuk, hogy ne szenvedjenek, és a barátainkkal vagy a szeretteinkkel ezt nem tehetjük meg.. és végig kell nézni, hogy fáj nekik ???????????????
Mindezt úgy kérdezte, hogy hála az Égieknek, még sosem halt meg emberszerette.. csak a degunk ....
Tényleg miért is ??? Mert ilyen rohadtul álságos világban élünk.. hányadék..
Azt mondjuk, hogy bánjunk az állatokkal HUMÁNUSAN.. ne hagyjuk szenvedni.. és az embertársainkkal miért nem bánunk HUMÁNUSAN ??? Miért vesszük el a jogot, hogy ha valaki halálos betegségben szenved, DÖNTHESSEN arról, hogy akar elmenni ?????? Hihetetlen, hogy a 10 éves lányom érti.. és én ettől olyan nagyon boldog vagyok..
Így hát miután ma is megváltottuk a világot mi ketten, átkapcsoltunk az Öt legenda című rajzfilmre..
Már a vége felé jártunk.. és Gabika meg lett érintve lelkileg....
....egy rajzfilm..... persze, gyerekeknek.. naná.hogy én egész mást hallottam ki belőle.. a hitről.. meg a félelemről.. a nap mondata :
É N H I S Z E K B E N N E D, D E N E M F É L E K
Mekkora okosság már.. szembenézni a saját félelmemmel.. igen, ott vannak nap mint nap. Gyerekként milyen ostoba dolgoktól féltem.. Persze akkor nem éreztem ostobának, hisz úgy hittem az életem függ attól, hogy ki ne lógjon a lábam ujja, és a két lábam között fogjam át a takaróm végét..Emlékszem, hogy minden este rituálé szerűen csomagoltam be magam .. mert hittem a félelmemben, de nem mertem szembenézni vele.
Aztán jöttek a felnőtté válás lépései.. A félelmek alakot öltöttek.. Féltem éjjel mászkálni a bulikból hazafelé, nehogy megtámadjanak.. Féltem a különböző kihívásoktól, hátha nem felelek meg.. Egyszerűen fogalmazva féltem felnőtté válni..
Mostani életemben a félelem egész más szinten mozog már bennem.. Mivel én is már egész más szinten élek meg mindent, ami velem történik.. A mondatom, az ÉLNI ÉS NEM FÉLNI is erről szól.. már nem félek kimondani, hogy félek.. mert ahogy kimondom már látom magam előtt, tapasztalom, és rögtön kapcsolódik hozzá valamilyen megoldás...
Így hát bár mára vidámkodni akartam.. nem nagyon sikerült..
A végére egy idézet Dér Jankótól
" ....és ha a hold mond neked valamit, azt hidd el.." .. és én így teszek..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése