Felnőtt boldogságom

Amikor kiválasztottál, hogy én legyek, aki erre a világra hoz, Te mit tudhattál rólam ?

Vajon gondoltál rá, hogy dédelgetős vagy mindig rohanós, gondoskodó vagy veszekedős leszek ?
Én semmit sem tudtam Rólad, sőt még magamról sem. Vártalak. Néha rettegve, néha nem is eszmélve, néha siettetve, de október végére megnyugvást találva.....
Tudtam, hogy jössz, ez valahol elrendeltetett. Itt leszel, és én már sosem leszek magam.
Te mindig a részem leszel.
A jöttöd lassú és igazán félelmetes volt, de megérkeztél. És ott, mikor megfogtalak tényleg minden értelmet nyert. Minden a helyére került, a lényem értelmet nyert.
Azóta én sem Halottak napját, sem Halloween-t, sem Mindenszenteket nem ünneplek.

Nekem ez a nap Te vagy..........

Hihetetlen érzés először anyává válni. Senki nem mondta, hogy a felelősség, azzal, ahogy a kezembe fogtalak, mint egy láthatatlan burok, úgy ölelt és ölel át azóta is.

Annyiszor hallottam, hogy az igaz szeretet feltétel nélküli. Azt azonban akkor éreztem meg, hogy ez mit is jelent, mikor Rád néztem.
A kötelék, ami Hozzád köt soha, de soha nem szakad meg.
A kötelék - ma is emlékszem az érzésre.......amikor először tudtalak megetetni. Ha becsukom a szemem még az érzésre is emlékszem, a mély, legmélyebb intimitás örömére.
Az egy olyan meghatározó pillanat volt az életemben, amit nagyon sokszor hívok elő.
És másnap felkelt a nap, és Te már az életem része voltál. Mintha mindig is az lettél volna. Onnantól kezdve nem voltam, hanem voltunk.

Az esti szeánszok, a mesék, melyeket végeláthatatlan órákon keresztül meséltettél, Füles Mackó esti dalocskája, amit minden este elénekeltettél, és jókat nevettünk, amikor ahhoz a részhez értünk, ahol nevetősre csikiztelek közben.....
A kórházi éjszakák, mikor remegve ültem az ágyad mellett...
A fura kis dolgaid, amiket más nem értett, csak én.. és én nem értettem, hogy más miért nem tudja, hogy Te tökéletes vagy, és iszonyat okos.
Amikor magadtól megtanultál írni, és én hitetlenkedve szavakat követeltem tőled...
Amikor órákig olvastunk az ágyban fekve késő estig, mindketten a saját könyveinket bújva....
Amikor bedőltem Neked, és elvittelek kendo edzésre...
Amikor először néztél a húgodra ....
Ahogy Ti vagytok ketten együtt, és persze amikor a hátad közepére sem kívánod Őt, de mindig olyan szeretet van a szemedben, mikor elcsípem azt ahogy ránézel.....

Amikor azt mondtad, úgy érzed magad, mint egy brazil szappanoperában..................................

Az évek fénysebességgel telnek.
Ma 18 éves lettél. Tartottam magam, nem bőgtem. Elmentetek, és azóta nem tudom visszatartani a könnyeim.
Ma 18 éves lettél. Azt mondtad, miközben rám néztél, hogy érett felnőtt vagy, és mosolyogtál.
Ma 18 éves lettél. Azt mondtam, lehet , hogy érett felnőtt lettél, de nekem mindig a kisfiam maradsz.
Ma 18 éves lettél. És boldog morajlást érzek a lelkemben, mert látom, hogy boldog vagy.
Ennyit szerettem volna mindig, hogy boldog légy.
Szeretném, hogy mindig megtaláld azt aki boldoggá tesz, de legfőképp azt szeretném, hogy ha magadban találnád meg azt az embert, aki boldoggá tudja tenni önmagát és a szeretteit is.
Kívánom, hogy ha majd Te is apává válsz, megértsd, milyen a feltétel nélküli szeretet és elfogadás.
Kívánom, hogy azzal éld az életed, aki úgy szeret, ahogy vagy, és mindig kiáll majd kettőtökért.
Kívánom, hogy találd meg , és ha megtaláltad, ne ereszd !!!
Hiszek Benned, tudom, hogy jó ember vagy.
Hiszek Benned, tudom, hogy a helyeden vagy.
Hiszek Benned és köszönöm, hogy 18 éve az életem része vagy.

Köszönöm, hogy engem választottál és az anyud lehetek.